A magyar jellem kincse a nemzeti összetartozás
"Mert ne legyen kétségünk, a kitelepítések mögött is lehet látni az idegen érdeket, a szovjet akaratot" - jelentette ki Potápi Árpád János, hozzátéve: Gustáv Husák korábbi csehszlovák elnök maga beszélt arról Dobos László felvidéki magyar írónak, hogy Sztálin biztatta fel 1945-ben arra, hogy "intézzék el a magyarokat, mondván, van elég vagon".
2024. április 12. 22:25

archív

A történelem próbatételei során a magyar jellem legértékesebb kincse a nemzeti összetartozás lett - jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Somorján, ahol beszédet mondott a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen pénteken.

A nemzetpolitikai államtitkár felidézte a magyarságot az elmúlt évszázadban ért megpróbáltatásokat, és rámutatott: a magyarság a 20. században az üldözöttség és védtelenség évtizedeit szenvedte el, ám "a drága áldozatok, az elveszett függetlenedési lehetőségek mind arra készítettek fel bennünket, hogy átvészeljük a nehézségeket". Hozzáfűzte: olyan nehézségeket is, amelyeket Trianon okozott, és olyan nehézségeket is, amelyeket a kommunista indulatoktól fűtött ifjú nemzetállamok gőgje, haragja jelentett.
   
"Mert ne legyen kétségünk, a kitelepítések mögött is lehet látni az idegen érdeket, a szovjet akaratot" - jelentette ki Potápi Árpád János, hozzátéve: Gustáv Husák korábbi csehszlovák elnök maga beszélt arról Dobos László felvidéki magyar írónak, hogy Sztálin biztatta fel 1945-ben arra, hogy "intézzék el a magyarokat, mondván, van elég vagon".
   
A nemzetpolitikai államtitkár kiemelte: ezek miatt a történések miatt a magyarság nem egyszerűen túlélő, hanem "megtanult nyerni ott, ahol mások már összeestek volna", és győzedelmeskedni tud minden szenvedés és elnyomó hatalom ellenére.
   
Elmondta: április 12. a magyarság számára és különösen a felvidéki magyarság számára gyásznap, olyan, amely lehetőséget ad megemlékezni a már 1944-45-ben elmenekültekről, a Csehországba deportáltakról, a kivégzettekről, a jogfosztottakról és azokról, akiket a "lakosságcsere-egyezménynek csúfolt megegyezés" értelmében kitelepítettek a Felvidékről. Rávilágított: máig nem tudni pontosan, hogy hány embert érintett ez, tízezreket, akár a százezret is meghaladó népességről van szó.
   
"Ezek a próbatételek, igazságtalanságok azonban megedzették a felvidéki magyarságot és a magyar nemzetet is" - mutatott rá Potápi Árpád János. Hangsúlyozta: ezek a küzdelmek jellemformáló időket eredményeztek, s a magyar jellem legértékesebb kincse a nemzeti összetartozás lett.
   
Leszögezte: tisztelet és köszönet jár azoknak, akik ezekben a nehéz időszakokban ellenálltak a hatalom elnyomásának. Hozzáfűzte: bizonyos értelemben az idei év is próbatételek éve volt és lesz, az európai parlamenti választások megmutatják majd, hogy a felvidéki magyarság milyen módon visel felelősséget önmagáért, és mennyire van meg az összetartozás.

MTI
  • Háború vagy béke
    Orbán Viktor hangsúlyozta: céljuk, hogy ha valamit építenek, az a legjobb legyen, és ha valami magyar, az jelentse azt, hogy a legjobb. Ennek példája Mezőhegyesen az új csarnok is.
  • Ütőképes magyar haderő
    A veszélyek korában, amikor a szomszédban és a Közel-Keleten is háború zajlik, valamint a Nyugat-Balkánon is feszült a helyzet, különösen fontos, hogy egy felkészült és a legkorszerűbb haditechnikai eszközökkel rendelkező honvédség álljon a haza szolgálatában.
  • Magyar-bolgár történelmi sorsközösség
    Az államfő kiemelte: egyetértettek abban, hogy a migrációt meg kell állítani, annak a kiváltó okait kell kezelni és nem a tüneteit.
  • Orbán Viktor Bulgária elnökével tárgyalt
    A tárgyaláson áttekintették a magyar EU-elnökség programját, amelynek kiemelt eleme a Nyugat-Balkán stabilitása. Orbán Viktor és Rumen Radev megállapította: a térség békéjének és fejlődésének előmozdításában kulcsszerepe van Magyarország és Bulgária együttműködésének.
  • Szélsőbalos ismertetőjel: teflonbőr az ábrázaton
    A társadalommal szembeni gátlástalanság olykor durva hatósági fellépésekbe csapott át, mint azt 2006 októberében, Gyurcsány idejében tapasztalhattuk. A baloldal eszköztára a hazudozástól a könyörtelen erőszakig terjed – figyelmeztet a veszélyre Bánó Attila.
  • „Leyen az egyik legrosszabb bizottsági elnök volt"
    Salvini 2019-ben sem támogatta Ursula von der Leyen megválasztását az Európai Bizottság élére, és most sem fog rá szavazni. Úgy vélte, a von der Leyen vezette Európai Bizottság az egyik legrosszabb volt, és több kárt okozott mint a jégeső.
  • Üdvhadsereg 100
    Soltész Miklós szólt arról is, hogy 2012-től az Üdvhadsereg - annak ellenére, hogy a kisebb keresztény felekezetek közé tartozik - tevékenysége, küzdelme elismerése képpen a bevett egyházak közé került.
  • Európa háborúba lépésének előkészítése zajlik
    "Ami ma Brüsszelben és Washingtonban történik, talán most inkább Brüsszelben, mint Washingtonban, az egyfajta hangulati előkészítése egy esetleges közvetlen katonai konfliktusnak, nyugodtan hívhatjuk úgy: Európa háborúba lépésének előkészítése" - fogalmazott a miniszterelnök.
  • A nárcisztikus zsebdiktátort birkanyájként követik
    A hálózat régen mérgezi a világot, és ott van mindenütt (most éppen Tbilisziben vitte utcára az embereket, mert az ügynöktörvénnyel megnyirbálták a szárnyait), és a rendszerváltoztatás óta – mert a jobboldal sajnálatos módon erre sokáig nem ügyelt – kinevelt egy olyan új nemzedéket, amely vagy nem tud, vagy nem óhajt emlékezni – mutat rá Kövesdi Károly.
  • Karácsony „ismét belehazudott a budapestiek arcába"
    "Karácsony ostobának nézi a budapestieket, ráadásul a megkérdezésük nélkül tiltaná ki az autókat" - írta Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt.
MTI Hírfelhasználó