Az EP rossz döntést hozott
Elutasítjuk a kötelező elosztást és elutasítjuk, hogy pénzt kelljen fizetnie Magyarországnak azért, mert nem vesz át migránsokat. Ez a döntés ebben a formában végrehajthatatlan, Európa számára nem jelent segítséget, és a migrációtól szenvedő társadalmak számára sem fog érdemi segítséget jelenteni - mondta Gulyás Gergely.
2024. április 11. 20:12

Varga Mihály pénzügyminiszter, Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b-j) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. április 11-én. MTI/Balogh Zoltán

Az Európai Parlament (EP) rossz döntést hozott a migrációs paktum szerdai elfogadásával - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

Gulyás Gergely hozzátette: az is mutatja, hogy "mennyire szélsőségesen rossz javaslatról" volt szó, hogy az EP-ben - ahol a miniszter szavai szerint - 70-80 százalékban "a bevándorlás nagy barátai ülnek", csak 55-56 százalékos többséggel mentek át a jogszabálytervezetek.
   
Hozzátette: "Nyugat-Európa társadalmi fejlődésének hibáit Közép-Európának nem kell elszenvednie", és Magyarország nem fogad el olyan európai döntéshozatalt, ami ezt a problémát Közép-Európára és Magyarországra "lökné át". Csatlakozni tudunk a lengyel miniszterelnökhöz, Donald Tuskhoz, aki világossá tette, Lengyelország semmilyen relokációt nem fogad el, a migránsok elosztását nem fogja végrehajtani, és nem hajlandó azért pénzt fizetni, hogy ne hozzanak olyam embereket ide, akikkel nem akarunk együtt élni - tette hozzá.
   
Elutasítjuk a kötelező elosztást és elutasítjuk, hogy pénzt kelljen fizetnie Magyarországnak azért, mert nem vesz át migránsokat. Ez a döntés ebben a formában végrehajthatatlan, Európa számára nem jelent segítséget, és a migrációtól szenvedő társadalmak számára sem fog érdemi segítséget jelenteni - mondta. Hangsúlyozta: bármilyen európai döntéssel szembeszállva is, Magyarországot és a magyar társadalmat meg kell védeni a migráció káros hatásaitól.
   
A miniszter szólt arról is, hogy a keddi ülésén a kormány elemezte a nemzetközi politikai és katonai helyzetet. Nagyon veszélyes pillanatban vagyunk, a következő fél év világpolitikai eseményei döntőek lesznek abból a szempontból, hogy a háború vagy béke irányába mozdul-e el a világ és Európa - mondta.
   
Hozzátette: már Európa meghatározó politikusai beszélnek arról, hogy Ukrajnába katonákat kell küldeni, "noha ez korábban egyértelműen vörös vonal volt az Ukrajnát fegyverekkel támogató országok számára is". Jelezte: a katonák Ukrajnába küldése rendkívüli mértékben megnöveli a háborúba belekeveredés veszélyét.
   
Gulyás Gergely szerint aggasztó, hogy a NATO is irányt váltott a kérdésben. Hozzátette: korábban a NATO csak kommentálta az ukrajnai történéseket, de nem vált a konfliktus tevékeny részesévé, és a világháború veszélyére hivatkozva utasította el a beavatkozás lehetéségét. Mint mondta, ebben "éles és rosszirányú negatív fordulat állt be", nyilvánosságra került egy NATO-Ukrajna-misszió terve, azaz a NATO arra készül, hogy Ukrajna oldalán a gyakorlatban is bevonódik a konfliktusba, létre akarnak hozni egy 100 milliárd dolláros alapot, amivel a katonai kiképzést akarják segíteni és a fegyverszállítást koordinálni.
   
Közölte: Magyarország mint NATO-szövetséges, komolyan aggódik emiatt, Magyarország ugyanis védelmi szövetségként tekint a NATO-ra. Azért léptünk be a szövetségbe, mert egymást akarjuk megvédeni és nem azért, hogy együtt lépjünk fel más ellen, bármilyen megalapozott morális érvelés is álljon emögött - emelte ki.
   
Hangsúlyozta: a magyar külpolitika a NATO-n belül továbbra is azt fogja képviselni, hogy semmilyen olyan lépést nem tehetünk meg, ami a világháború irányába vezet. Ezért Magyarország keresi a lehetőséget, hogy egyhangú döntéshozatalra épülő védelmi szövetség ilyen irányú döntése esetén ebből valamilyen formában kimaradhasson - tette hozzá. Közölte: mindent megtesznek, hogy Magyarországot a lehető legkisebb veszély fenyegesse akár más országok vagy a NATO veszélyes és a világháború kockázatát növelő döntései ellenére is.
   
Beszámolt arról is, hogy a miniszterelnök Biró Marcell személyében nemzetbiztonsági főtanácsadót nevezett ki. Magyarország nemzeti érdeke, a nemzeti szuverenitás védelme összehangolt felkészülést igényel, a nemzetbiztonsági főtanácsadó összehangolja a hadsereg, szolgálatok és a kormány más szerveinek a munkáját, védelmi koordinációt lát el a kormányon belül - mondta.
   
Megismételte: a kormány szerint a háborúnak nincs katonai megoldása, béketárgyalásokra és tűzszünetre van szükség. Ennek ellenére a kormány mérlegelte, a magyar gazdaság szempontjából mivel jár egy hosszú háborús korszak, hiszen alapvetően más gazdaságpolitikát kíván a háborús időszak, mint a békés időszak.
   
Ma azt tudjuk mondani, a jövőre vonatkozó legfontosabb döntést november 5-én az amerikaiak hozzák meg, és egészen más forgatókönyv fog érvényesülni a háború és béke szempontjából, ha Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, mintha a jelenlegi adminisztráció marad, ezért a 2025. évi költségvetési javaslatot november 5-én követően nyújtjuk be - mondta.

Varga Mihály pénzügyminiszter közölte: az idén 2,5 százalékos, jövőre pedig 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány. Kifejtette: a háborús helyzetben az Európai Unió a vártnál lassabban lábal ki a válságból, a német gazdaság hosszú ideje gyengélkedik, és az exportpiacok szintén gyengék; emiatt háborús helyzetre tervezett makrogazdasági pályával számolnak, amely szerint a gazdaság az idén visszatér a növekedési pályára, és 2,5 százalék körüli GDP-bővülés valósulhat meg.

Hozzátette: várakozásaik szerint a növekedés idén az év második felében gyorsul, ami segíti az államháztartás helyzetét is. A tárcavezető jövőre 4,1 százalékos GDP-növekedést nevezett megalapozottnak.
   
Fontosnak ítélte Varga Mihály a költségvetési hiány és az államadósság további csökkentését. A hiány az idén 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet GDP-arányosan - ismertette.
   
Annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt csökkenő pályán tartsák és az idénre kitűzött 4,5 százalékos hiánycélt elérjék, a kormány állami beruházások újraütemezéséről döntött, amellyel 675 milliárd forint megtakarítás érhető el. Kérdésre közölte: tárcánként meghatározott keretösszeg alapján döntik el, mely beruházások elhalasztására van lehetőség. Nem törlik, hanem átütemezik az érintett fejlesztéseket - húzta alá.
 
Elmondta, hogy emellett is - az átütemezés ellenére - több mint 2000 milliárd forintnyi állami beruházás valósulhat meg, ide nem értve a részben uniós forrásból megvalósuló projekteket. Ezt komoly eredménynek nevezte, hiszen továbbra is az EU élvonalába tartozik az ország a beruházási rátát illetően, amely továbbra is 26,3 százalék feletti. Ezzel a lépéssel stabil helyzetbe hozzák a költségvetést, miközben az elért eredményeket megvédik: megőrzik a rezsivédelmet, a családtámogatásokat, a nyugdíjakat - mondta.
   
Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy ötpontos intézkedéscsomagról döntött a kormány az európai agráriumban kialakult helyzet miatt. Közölte: azon mezőgazdasági termékekre, amelyeket tilos behozni Ukrajnából, teljes körű bejelentési kötelezettséget írnak elő, származzanak bármely országból. A bejelentést a Nébih felé kell megtenni elektronikusan annak, aki a terméket értékesíti vagy a fuvarozást végzi, illetve szervezi.
   
A kormány intézkedett arról is, hogy a Magyar Államkincstár május 31-ig fizesse ki a terület- és állatalapú támogatásokat. Eddig 470 milliárdot fizettek ki 156 ezer gazdálkodónak, most mintegy 265 milliárd forint támogatás kerül a gazdálkodókhoz május végéig, ebből legalább 50 milliárd forintot ezen a héten utalnak.
   
Döntöttek arról is, hogy a kormány 2026-ig további, legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya programhoz, az 5 százalékos kamatszinttel igénybe vehető konstrukcióra már több mint ötezer termelő jelezte igényét, 124 milliárd forint értékben.
   

Elmondta: a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után évente befizetett adó visszaigényelhető részét a kormány 90 százalékra emeli, ami újabb egymilliárd forintnyi éves többlettámogatást jelenthet az ágazatnak.
   
Beszámolt róla: az importot érintő és a termelők gazdasági helyzetén javító intézkedések mellett megerősítik a beruházások támogatását is. Folytatják a 2021-ben elindított beruházási programot, ennek a szándéknak pedig "megágyaz" az a korábbi döntés is, amellyel az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosítottak. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretén belül 2027-ig 1500 milliárd áll rendelkezésre az ágazatban - ismertette.
   
Elmondta: tavasszal 200 milliárd forintos keretösszeggel hirdetnek feldolgozóipari pályázatot, szintén 200 milliárdos kerettel pedig állattartó telepek megújítására irányuló felhívást.
   
A héten megjelentek az egységes kérelmek benyújtására vonatkozó jogszabályok, és a gazdálkodók április 10. és június 10. között összesen 44 jogcímre nyújthatják be támogatási igényeiket.
   
"A jelenlegi helyzetben felértékelődik a kormányzati segítség szerepe az ágazatban, legyen szó az import átláthatóvá tételéről, a támogatásokról, a hitelfinanszírozásról vagy a jövőbe mutató fejlesztésekről" - fogalmazott a miniszter.
   
A miniszter közlése szerint azért van szükség a beavatkozásra, mert a piacot súlyos túlkínálat és alacsony árak jellemzik. Ennek oka, hogy 2022 nyarán az Európai Unió úgy döntött, Ukrajna vámmentesen és korlátozás nélkül exportálhat mezőgazdasági termékeket az EU területére.
   
"Az ukrán termékek hatalmas mennyiségben jelentek meg az uniós tagállamok piacain, erősen korlátozva ezen országok értékesítési lehetőségeit" - magyarázta Nagy István, aki szerint "egyértelműen látszik, hogy Brüsszel és az Európai Bizottság elárulta az európai gazdálkodókat, és helyettük az ukrán oligarchákat támogatja".
   
Elmondta azt is, hogy az európai agráriumot soha nem érte még ilyen mértékű zöld ideológiai befolyásolás és nyomás, mint az elmúlt időszakban. "Minden szakmai alapot nélkülöző, semmilyen hatástanulmánnyal nem alátámasztott előírások miatt az európai gazdák elvesztették a versenyképességüket és a jövőképüket" - fogalmazott, kiemelve: az európai "green deal" nem megállapodás, hanem sokkal inkább diktátum volt az európai gazdák részére.
   
Rögzítette: a magyar kormány a gazdák érdekében cselekszik, akik a kihívásokkal teli években is folyamatosan biztosították az ország élelmiszerellátását. Hangsúlyozta: a gazdák és a kormány stratégiai szövetségesei egymásnak. "Érkezzenek a kihívások bárhonnan, elkötelezettek vagyunk abban, hogy a gazdák érdekeit és versenyképességét mindenáron megvédjük. A biztonságos élelmiszerellátás ugyanis nemcsak stratégiai, hanem egyben nemzetbiztonsági érdek is" - mondta, hozzátéve: "közös felelősségünk az, hogy a magyar ember asztalára minden nap friss és biztonságos élelmiszerek kerülhessenek".

MTI
  • Háború vagy béke
    Orbán Viktor hangsúlyozta: céljuk, hogy ha valamit építenek, az a legjobb legyen, és ha valami magyar, az jelentse azt, hogy a legjobb. Ennek példája Mezőhegyesen az új csarnok is.
  • Ütőképes magyar haderő
    A veszélyek korában, amikor a szomszédban és a Közel-Keleten is háború zajlik, valamint a Nyugat-Balkánon is feszült a helyzet, különösen fontos, hogy egy felkészült és a legkorszerűbb haditechnikai eszközökkel rendelkező honvédség álljon a haza szolgálatában.
  • Magyar-bolgár történelmi sorsközösség
    Az államfő kiemelte: egyetértettek abban, hogy a migrációt meg kell állítani, annak a kiváltó okait kell kezelni és nem a tüneteit.
  • Orbán Viktor Bulgária elnökével tárgyalt
    A tárgyaláson áttekintették a magyar EU-elnökség programját, amelynek kiemelt eleme a Nyugat-Balkán stabilitása. Orbán Viktor és Rumen Radev megállapította: a térség békéjének és fejlődésének előmozdításában kulcsszerepe van Magyarország és Bulgária együttműködésének.
  • Szélsőbalos ismertetőjel: teflonbőr az ábrázaton
    A társadalommal szembeni gátlástalanság olykor durva hatósági fellépésekbe csapott át, mint azt 2006 októberében, Gyurcsány idejében tapasztalhattuk. A baloldal eszköztára a hazudozástól a könyörtelen erőszakig terjed – figyelmeztet a veszélyre Bánó Attila.
  • „Leyen az egyik legrosszabb bizottsági elnök volt"
    Salvini 2019-ben sem támogatta Ursula von der Leyen megválasztását az Európai Bizottság élére, és most sem fog rá szavazni. Úgy vélte, a von der Leyen vezette Európai Bizottság az egyik legrosszabb volt, és több kárt okozott mint a jégeső.
  • Üdvhadsereg 100
    Soltész Miklós szólt arról is, hogy 2012-től az Üdvhadsereg - annak ellenére, hogy a kisebb keresztény felekezetek közé tartozik - tevékenysége, küzdelme elismerése képpen a bevett egyházak közé került.
  • Európa háborúba lépésének előkészítése zajlik
    "Ami ma Brüsszelben és Washingtonban történik, talán most inkább Brüsszelben, mint Washingtonban, az egyfajta hangulati előkészítése egy esetleges közvetlen katonai konfliktusnak, nyugodtan hívhatjuk úgy: Európa háborúba lépésének előkészítése" - fogalmazott a miniszterelnök.
  • A nárcisztikus zsebdiktátort birkanyájként követik
    A hálózat régen mérgezi a világot, és ott van mindenütt (most éppen Tbilisziben vitte utcára az embereket, mert az ügynöktörvénnyel megnyirbálták a szárnyait), és a rendszerváltoztatás óta – mert a jobboldal sajnálatos módon erre sokáig nem ügyelt – kinevelt egy olyan új nemzedéket, amely vagy nem tud, vagy nem óhajt emlékezni – mutat rá Kövesdi Károly.
  • Karácsony „ismét belehazudott a budapestiek arcába"
    "Karácsony ostobának nézi a budapestieket, ráadásul a megkérdezésük nélkül tiltaná ki az autókat" - írta Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt.
MTI Hírfelhasználó