A felvétel Grétsy László budapesti otthonában készült 2020. november 23-án. MTI/Cseke Csilla
Életének 92. évében, vasárnap Budapesten elhunyt Grétsy László Prima Primissima díjas nyelvész, az anyanyelvápolás ismert személyisége - tudatta az Anyanyelvápolók Szövetsége hétfőn az MTI-vel.
Grétsy László 1932-ben született Budapesten. 1950-ben vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar-történelem szakára, ahol Pais Dezső professzor szemináriumainak hatására a nyelvtudomány mellett kötelezte el magát. 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd 16 évig a mai magyar nyelv osztályt vezette. 1960-tól a nyelvtudomány kandidátusa volt.
1964-ben jelent meg és azóta több tízezer példányban adták ki Szaknyelvi kalauzát. Húsznál több - olykor társszerzőkkel készített - tudományos munkája közül kiemelkedik az Anyanyelvi kaleidoszkóp (1973), az Anyanyelvünk játékai (1974), a Mai magyar nyelvünk (1976), a hatóságok helyes nyelvhasználatát segítő Hivatalos nyelvünk kézikönyve (1976), a kétkötetes Nyelvészet és tömegkommunikáció (1980-1985), az Iratszerkesztési és - fogalmazási tanácsadó (1987), amely az állampolgárnak nyújt gyakorlati segítséget.
Főbb művei közé tartozik továbbá az Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991), a Képes diákszótár (társszerkesztő, 1992), az Anyanyelvi őrjárat (1999),
A mi nyelvünk (2000), az Anyanyelvünkről anyanyelvünkért (2000), az Új anyanyelvi őrjárat (2002), A 20. századi magánlevelek nyelvi világa (2003), a Sportnyelvünk a 21. század elején (Balázs Gézával, 2003), valamint a Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005) is.
1987-98-ban az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékén tanszékvezető tanár volt. 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993-96-ban elnöke; 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető, majd tiszteletbeli elnöke volt.
1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban pedig tiszteletbeli elnökévé. 2001 és 2007 között az MTA közgyűlési képviselőjeként tevékenykedett.
A Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány és a Szabad Föld szerkesztője és rovatvezetője volt, valamint több nyelvészeti rádió- és televízióműsor, sajtóbeli nyelvművelő rovat munkatársa és könyv szerzője volt. Az Álljunk meg egy szóra című televíziós műsor 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott.
Grétsy László nyelvművelő munkásságát számos további díjjal ismerték el: Kiváló Népművelő (1981), Apáczai Csere János-díj (1992), Szarvas Gábor-díj (1992), Magyar Örökség-díj (2007), Prima Primissima díj (2012), Tőkéczki László-díj (2020), valamint Magyar Nyelvőr Díj (2020).
Grétsy László a komoly nyelvészeti szakmunkákon kívül olyan kedvelt népszerűsítő, játékos könyveket is közreadott, mint a Nyelvi illemtan (1987), a Nyelvi illem - nagyszüleink kiskorában (2001), a Szójátékos anyanyelvünk (2001) valamint az Anyanyelvi rejtvénytár (2002).
-
A békét ma kívülről fenyegetik
Nacsa Lőrinc ünnepi beszédében kifejtette, hogy 2010 után a magyarországi nemzetpolitikai fordulat egyértelművé tette, hogy a magyarság megmaradásának kulcsa a nemzet egysége, aminek érdekében a külhoni magyarság visszakaphatta állampolgárságát, valamint a könnyített honosítás is elérhetővé vált. -
Véleménynyilvánító szavazás Ukrajna EU-tagságáról
A 800 ezres ukrán hadsereg - amelynek létszámát az elnök a béke megkötése után egymilliósra akar emelni - fenntartását, felfegyverzését, további működtetését Európa pénzzel kívánja támogatni - vázolja Hidvéghi Balázs. -
Ma szellemi szabadságharcot vívunk
A testvériséget is másként értelmezik Brüsszelben, "az új Bécsben", mint Budapesten - hívta fel a figyelmet Soltész Miklós. Szerinte a testvériséget az Európai Unió központjában úgy képzelik el, hogy jó, ha két rokon nemzet "egymást halomra gyilkolja, és városait romba dönti", hiszen akkor mind a fegyverek eladásából, mind az újjáépítésből úgymond "testvériesen" húzhatnak hasznot. -
A jövő független nemzeteké
Azon a napon a magyar szabadság formát nyert, alakot öltött, megtestesült és eljött közénk; március 15. a magyarok minden nemzedéke számára örökre megjelölt nap és ez így marad, amíg egyetlen magyar is él a földön - rögzítette a kormányfő. -
A szabadságért meg kell küzdeni
Latorcai Csaba rámutatott, 1848-ban Bécsnek is megvoltak a kegyencei itthon, és "ugyanúgy ma is látunk kegyenceket, akik a haza érdekét néhány, asztalról nekik odalökött morzsáért elárulják". -
Videóinterjú Jókai Mórral
A szabadságharc befejezése utáni meneküléséről is beszél Jókai Mór. A Gondviselés sokszor állt a világhírű magyar író mellett, hogy életműve kiteljesedhessen. -
A kormányfő tizenkét pontja
A Soros-ágenseket zárják ki a Bizottságból, a korrupt lobbistákat távolítsák el a Parlamentből. -
Ők már együtt lesznek Kapu Tiborral az űrben
A most elindított négy űrhajós már Kapu Tiborral együtt lesz a világűrben. A harmadik magyar űrhajóst valószínűleg heteken belül útnak indítják a kozmoszba. -
1848 öröksége a bennünk élő hazaszeretet
Simicskó István a nemzeti ünnep alkalmából azt írta, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején egész Magyarország megmozdult, és a túlerővel szemben kitartott a végsőkig. -
Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
A zászlófelvonást követően 9 óra 30 perckor ünnepélyes huszármenet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, amelyhez bárki csatlakozhatott. A menet útvonala: Alkotmány utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Károly körút, Astoria, Múzeum körút.
