Leleplezték magukat a hisztériakeltők
A magyar politika történetében is ritka, hogy a tanárok és óvónők béremelésének pontos részleteinek bejelentése és az erről szóló jogszabályok megjelenése után is folytatják a béremelésért indított tüntetés sorozatot. Nekik nem a tanárok és óvónők fontosak, hanem a kormány elleni tiltakozás - közölte Rétvári Bence.
2024. január 13. 18:55

Színdarab január 13-án – MTI/Koszticsák Szilárd

Ma végképp leleplezték magukat a pedagógustüntetések szervezői, hogy valójában nem a béremelésért, hanem politikai okokból szerveznek demonstrációkat és sztrájkokat - közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-vel szombaton.

A magyar politika történetében is ritka, hogy a tanárok és óvónők béremelésének pontos részleteinek bejelentése és az erről szóló jogszabályok megjelenése után is folytatják a béremelésért indított tüntetés sorozatot. Nekik nem a tanárok és óvónők fontosak, hanem a kormány elleni tiltakozás - közölte.
   
Hozzátette: különösen ízléstelen, és az iskolákban tanítókat és tanulókat sértő, hogy pont egy oktatásról szóló akcióra hívják trágár - és nem mellesleg hazug - szavakkal a tüntetőket. A hiányzó tartalmat hangerővel próbálják pótolni.
   
Az egyre fogyatkozó létszámú akciók szervezői és támogatói között találjuk a világ legbőkezűbb baloldali mikroadományozója, Soros György által támogatott NGO-kat, a szakszervezetek részéről pedig volt szocialista helyi pártelnököt és képviselőt, valamit Migration Aid aktivistát is. Sajnos a szakszervezetek nemcsak a tagságuk többségét veszítették el, de annyira betagozódtak a baloldali pártpolitikába, hogy már fontosabb nekik a politika, mint az érdekképviselet. Így sajnos mára érdekképviseleti szerv helyett inkább csak a dollárbaloldal pedagógus tagozatává váltak - fogalmazott a közleményben Rétvári Bence.
   
Fontos elmondani, hogy a pedagógusok több mint 90 százaléka egyetlen sztrájkhoz vagy akcióhoz sem csatlakozott. A sztrájkokban általában a pedagógusok legfeljebb 5-7 százaléka vett részt. Fontos elmondani, hogy a pedagógusok több mint 99 százaléka az új pedagógus jogállást választotta, és csak kevesebb mint 1 százalékuk utasította azt el. Fontos elmondani, hogy a kormány már a tiltakozó akciók előtt, 2022 nyarán döntött arról, hogy a pedagógus átlagbér 2025-re fokozatosan el kell hogy érje a közel 800 ezer forintos összeget, és a pontos menetrendet nyilvánosságra is hozta - közölte.
   
A baloldal nem segítette, hanem akadályozta a béremelést: Brüsszelben valótlanságokat terjesztettek Magyarországról, hogy ezzel késleltessék az EU-s források kifizetését, a tanárok és óvónők béremelését. A tanárok azt sem felejtik el a baloldalnak, hogy ők voltak az egyetlenek, akik csökkentették a pedagógusok bérét, és közben 15 ezer tanárt is az utcára tettek 2008/2009-ben - emlékeztetett az államtitkár.
   
A kormány betartotta a tanároknak és óvónőknek tett vállalását. Az EU-s források megérkezése után azonnal döntött a béremelésről, így idén januártól 32,2 százalékkal, jövőre pedig 21 százalékkal nő a tanárok és óvónők bére. Az idei emeléssel a bérek érezhetően az átlagbér fölé emelkedtek. 2030-ig pedig minden évben olyan mértékben fogjuk emelni a tanárok és óvónők bérét, amilyen mértékben a diplomások bére emelkedik - közölte.
   
A tanárok és óvónők anyagi és társadalmi megbecsültsége a kormány számára kiemelten fontos. Ezért növeljük nagyobb mértékben a bérüket, mint eddig bármikor Magyarországon. Köszönjük a tanárok és óvónők munkáját. Amíg ez a kormány van, addig tiszteletre és megbecsülésre számíthatnak - fogalmazott Rétvári Bence.
 

MTI
  • Nem ESZME-csere történt, hanem maszkcsere
    A mai neoliberálisok gyökerei olyanok, mint a tájidegen növényekéi, vagy elszáradnak, vagy invazív módon – a természet törvényei szerint – igyekeznek kiszorítani az őshonos, egészséges fajtákat – elemez Kövesdi Károly.
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Budapesten lesz a nyugati világ csúcstalálkozója
    Egy héttel ezelőtt a keleti világnak volt egy csúcstalálkozója Kazanyban, ahol a BRICS-nek nevezett országok (Kína, Oroszország, India, Brazília, Dél-Afrika) gyűltek össze, kibővülve további államokkal. Összejöttek a keletiek, és eldöntötték, hogy mit csinálnak, jövő héten Magyarországon pedig összejönnek a nyugatiak - szólt az EPC-csúcsról.
  • A Magyar Tudomány Ünnepe
    Idén első alkalommal a programsorozat keretében bemutatkoznak az Akadémia úgynevezett zászlóshajó programjai is, így az érdeklődők megismerhetik a Lendület Program, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj által támogatott kutatások, valamint az MTA nemzeti kutatási programjainak eredményeit.
  • Elhunyt Szörényi Szabolcs
    1990-ben szólólemeze jelent meg Lökd ide a...! Kocsmadalok címmel. Zenei rendezőként számos színpadi produkcióban és lemezen működött közre, például az idén negyvenéves István, a király című rockopera kétmillió példányban eladott eredeti hanganyagán.
  • Orbán Viktor: Ellenszélben születtem!
    És én ahhoz szoktam hozzá, hogy a hatalom mindig velem szemben van. A kommunista média, a kommunista párt, aztán később a választásokat követően a kommunistákból liberálisok lettek.
  • Fontos a templomainkat megvédeni
    Soltész Miklós kiemelte, hogy azért támogatja a kormány a templomok felújítását, mert ha "elengedjük templomainkat, azok kiüresednek, és kiüresedő templomokkal nem lesz erő az ateistákkal szembeni küzdelemben". A küzdelmet a keresztény embereknek folytatniuk kell, ha nem szeretnének úgy járni, mint Nyugat-Európában, ahol bezárják, átalakítják a templomokat – fogalmazott.
  • Spanyolország: kétszáz fölött a halálos áldozatok száma
    A hatóságok több mint 50 embert vettek őrizetbe, mert üzleteket fosztogattak a különböző településeken.
  • Mindenszentek
    III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.
  • A Szent Mihály Főszékesegyház legnagyobb harangja
MTI Hírfelhasználó