Ki ölte meg Kennedyt
Hatvan év elteltével semmivel nem vagyunk közelebb Kennedy likvidálásának megértéshez, mint bármikor voltunk. Márpedig világunk egyre vészjóslóbb kaotikus örvénylése nagyon fontossá tenné, hogy tanuljunk tragikus sorsából – veti fel Bogár László.
2023. december 4. 21:56

britannica

Bár már túl vagyunk a kerek évfordulón, most így utólag azért hoznám elő a „témát”, mert tanulságos, hogy hatvan év elteltével miként is kezeli ezt az ügyet a világ. Persze nem is az a kérdés, hogy konkrétan ki ölte meg, hisz kivégezte egy bérgyilkos a bérgyilkost, akit aztán szintén kivégeztek. A kérdés az volna, hogy kik voltak a megbízók. És ez nem egy történelmi egzotikum, ami ma már érdektelen, hanem egy nagyon is aktuális kérdés, kik a világ urai, mit akarnak, és miért, mi okból és mi célból teszik azt, amit tesznek.

J. F. Kennedy a 20. század történelmének egyik legrejtélyesebb figurája. Dúsgazdag és befolyásos család tagjaként gondtalan jólétben élhette volna életét, de végül is fiatalon egy feltehetőleg örökre feltáratlanul maradó merénylet áldozatává vált. Mert ha már be is lépett a nagypolitikába, nyugodtan követhette volna azt a logikát, miszerint az Amerikai Egyesült Államok elnöke valójában csak egy hajtószíj. Személyén keresztül a globális hatalmi törekvések jutnak érvényre.

És az elnöknek csak az a szerepe, hogy globális megbízóinak engedelmeskedve, de azért hitelesen, mármint a választók számára „eladható” módon tegye a dolgát.

Nagyon nehéz lenne pontosan azonosítani, hogy miért hívta ki maga ellen a sorsot, és szegült szembe meggondolatlanul a világot és benne egy amerikai elnök „feladatait” is meghatározó erőkkel.

Nem hihetjük komolyan, hogy ne lett volna tisztában tetteinek lehetséges következményeivel. Látványos és kihívó lázadása azonban mintha arra utalna, hogy bízott valamiben, ami elkerülhetővé tehette volna számára a végzetet.

Kennedy fizikai megsemmisítése feltehetőleg azért vált elkerülhetetlenné a „nem létező” világerő számára, mert számos kényes ponton olyan kihívóan vette semmibe a „felsőbb akaratot” és hagyta teljesen figyelmen kívül az egyre határozottabb fegyelmező jelzéseket, hogy példát kellett statuálni. Sorsa nem hasonlítható Nixonéhoz, mert Nixon engedelmes eszköze volt ennek a világerőnek, nem a világerő „karaktergyilkolta” le, hanem csupán hagyta, hogy egy uralmi szintű csetepatéban elbukjon. Vagyis Nixon csak egy ügyetlen pancser volt, aki saját magát hozta lehetetlen helyzetbe, és a világerő nem látott okot arra, hogy kimentse őt szorult helyzetéből. Kennedy viszont fékezhetetlen volt, sőt minél érhetőbb figyelmeztetéseket kapott, annál elszántabb lett.

Így a fizikai likvidáláson kívül nem maradt más eszköz a világerő számára.

Ráadásul testvérével, Robert Kennedy igazságügy-miniszterrel olyan tandemet alkottak, ahol ez a már-már ámokfutásszerű elszántság láncreakcióként tette megállíthatatlanná őket. Ezért amikor Robert öt évvel később szintén elindult az elnökválasztáson, vele szemben is a „preventív” likvidálást tartották az egyetlen lehetőségnek. Elismeréssel adózva a testvérpár bátorságának, azért csak feljön az emberben a régi vicc poénja, miszerint „nem vak az, csak vakmerő”.

A Kennedy testvéreket valóban elvakította vakmerőségük, nem látták vagy inkább nem akarták látni azt, hogy a minden addigi normát semmibe vevő provokatív lendületük ebben a formában csak a semmibe vezethet. Nem világos, hogy miben bíztak, miért nem látták, hogy a nemzetállami uralmi szint jogilag legitim akaratképző eszközeivel való fenyegetőzésük teljesen súlytalan ezzel a világerővel szemben, hogy nincs és nem is lehet olyan „fegyverük”, ami hatékony lehetne ebben az egyenlőtlen közdelemben.

Túlfeszült lényeglátók voltak.

De nem volt világos elképzelésük arról, hogy mit is jelentene számukra a „győzelem”, vagyis tragikus haláluk a „lényeglátó realizmus” hiányának drámai megjelenítése volt. Minden tiszteletre méltó igyekezete ellenére az ifjú Robert Kennedy a mai Amerikában inkább csak egy szívszorító paródiája apja és nagybátyja tragikus sorsának. Narratívái és e narratívák naiv előadásmódja súlytalan kihívóvá teszik, úgy, hogy igazából nem kell intézményesen akadályozni, mert a családi nosztalgia szellemi tőkeként való felhasználásán kívül nincs más erőforrása, és ez sem az uralmi tér, sem a választók számára nem elégséges az induló lendülethez sem, a folytatásról már nem is beszélve.

Összefoglalva a lényeget, hatvan év elteltével semmivel nem vagyunk közelebb Kennedy likvidálásának megértéshez, mint bármikor voltunk. Márpedig világunk egyre vészjóslóbb kaotikus örvénylése nagyon fontossá tenné, hogy tanuljunk tragikus sorsából.

Bogár László közgazdász

magyarhirlap.hu
Címkék:
  • Külföldről felbéreltek ne politizáljanak hazánkban
    Mindent meg fog tenni a Szuverenitásvédelmi Hivatal avégből, hogy a magyar emberek pontos tájékoztatást kapjanak ezen hálózatok valós tevékenységéről. A következő hetekben felfedi a brüsszeli finanszírozású politikai nyomásgyakorló hálózatok mellett a USAID (az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) által pénzelt szervezeteket is.
  • A rendőrség fokozottan ellenőrzi az aluljárókat
    Az elmúlt időszakban a legjellemzőbb jogsértés a "közterületen életvitelszerű tartózkodáson kívül" a garázdaság és a kábítószerfogyasztás volt. Ezek leginkább a Blaha Lujza téren, a Kálvin téren és az Astoriánál voltak jellemzőek - közölte Rétvári Bence.
  • A Soros-hálózatot fel kell számolni
    Szankciókat kell életbe léptetni azokkal szemben, akik külföldről fogadnak el pénzt a magyar politika befolyásolására - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. "Ki kell őket söpörni", ennek véget kell vetni. "Az egész Soros-hálózatot fel kell számolni" - fogalmazott Orbán Viktor.
  • Utódaink zöld jövője
    A szél- és naperőművek élettartama legfeljebb 20-25 év, az akkumulátorok élettartama pedig 7-8 év. Ha a zöld erőművek élettartama lejár, akkor is el kell bontani a felszín feletti részeket, ha a beton alapok továbbra is a földben maradnak. A romeltakarítások és a használt akkumulátorok leselejtezése során a célul kitűzött 2050-es évig legalább 10 millió tonna veszélyes hulladék halmozódna fel.
  • A 31. FeHoVa
    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a kiállítást megnyitó beszédében kiemelte, Magyarországon ésszerű és életszerű fegyvertörvény, vadászati törvény van. Nemzetközi vélemények szerint is a magyar vadászati törvény a legjobb.
  • A Brüsszel markában lévő ellenzék
    A 13. havi nyugdíj, amelyet folyamatos támadások érnek a "Brüsszel markában lévő" ellenzék részérőről, "a Tisza Párt szakértőitől is azt halljuk, hogy változtatni kell a 13. havi nyugdíjon", Brüsszel pedig arra kötelezte Magyarországot, hogy az OECD-vel készíttessenek tanulmányt. Az OECD azt javasolja, hogy a 13. havi nyugdíjat korlátozni, átalakítani szükséges - idézte fel Gulyás Gergely.
  • Visszaállítják a pedagógusszakma vonzerejét
    Rétvári Bence a műsorban azt javasolta a baloldali politikusoknak, nézzenek a tükörbe, mert az ő idejükben soha nem vettek fel ennyi embert pedagógusképzésre.
  • Hátborzongató videó a légi katasztrófáról
    2025. január 31-én egy Learjet 55-ös típusú kisrepülőgép szenvedett balesetet, amely a közeli Kelet-Philadelphiai Repülőtérről szállt fel és a Missouri állambeli Springfield-Branson Országos Repülőtérre tartott.
  • Gábriel arkangyal a látogatóközpontban
    A Magyarország őrangyala. A Hősök tere Gábriel szobra című kiállításról további részletek és látogatást segítő információk a Liget Budapest honlapján érhetők el, a Gábriel arkangyal szobrának leemelést bemutató filmet pedig a YouTube videómegosztó portálon lehet megnézni.
  • Az ENSZ terrorellenes műveleteinek egységesítése
    Szijjártó Péter kiemelte, hogy a terrorfenyegetettség minden korábbinál erősebb, ráadásul a jelenség globális, így közös fellépésre van szükség, ezért az ENSZ-nek is az egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen a nemzetközi erőfeszítések összehangolása.
MTI Hírfelhasználó