Ötvenéves a Magyar Külügyi Intézet
Valójában a legsikeresebb politikai termékünk nemzetközi vizeken éppen az, hogy Magyarország, bár csak tízmilliós ország, mégis képes önálló külpolitikát folytatni - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Utoljára frissítve: 2023. december 4. 20:48
2023. december 4. 18:46

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Külügyi Intézet (MKI) alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett konferencián a Pesti Vigadó Dísztermében 2023. december 4-én MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A magyar külpolitika nemzetiérdek-alapú - jelentette ki a miniszterelnök hétfőn, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett budapesti konferencián. Orbán Viktor azt mondta, évszázados távlatban nem volt olyan aktív és kiterjedt a magyar külpolitika, mint az elmúlt években.

A kormányfő a tanácskozást lezáró előadásában azt mondta: a nagyhatalmi státuszú országok, amelyeknek megvan a kellő katonai, gazdasági erejük, anélkül is ki tudják vívni a tiszteletet, hogy arra külön figyelmeztetni kellene partnereiket.
   
"Mi, magyarok nem vagyunk nagyhatalom, mégis igényt tartunk az önálló külpolitikára, és elvárjuk, hogy mások, nálunk nagyobbak is, ezt az igényünket fogadják el" - közölte.
   
Hozzátette: ez nehéz feladat, mert "relatív erőfölényünk alacsony", ugyanakkor nem maradt más választása egy ilyen ambíciójú és méretű országnak, mint hogy a tartására, a markáns és karakán kiállására hagyatkozzon, "arra az ösztönre, hogy nehéz helyzetben nem megfutamodik, nem rejtőszínt vesz fel, nem beügyeskedi magát, hanem vállalja a konfliktust".

A legsikeresebb politikai termékünk nemzetközi vizeken éppen az, hogy Magyarország, bár csak tízmilliós ország, mégis képes önálló külpolitikát folytatni - hangsúlyozta Orbán Viktor.
   

Azt javasolta: ne engedjenek azoknak a "szirénhangoknak", amelyek a jólnevelt külpolitikai viselkedésre próbálják leckéztetni Magyarországot.

Arra is kitért: amikor Magyarország történelme során időként képes volt szuverén és önálló külpolitikát folytatni, az mindig miniszterelnök-központú külpolitika volt.
   
Azoknak az országoknak, amelyeket a történelem arra ítél, hogy maguk elé ambíciózusabb célt tűzzenek ki, mint ami méretükből vagy gazdasági erejükből következne, szorosan kell fogniuk a "külpolitika gyeplőjét", ami a magyar alkotmányos rendszerben azt jelenti, "jó, hogy ha a miniszterelnök fogja" - mondta.
   
Orbán Viktor az önálló és kezdeményező külpolitika sarokpontjai között említette, ha egy relatív előnyökkel nem rendelkező ország önálló külpolitikát akar csinálni, akkor radikális álláspontot kell képviselnie. Legyenek tehát nagyívű víziói, távlatos, de nagyszabású, konkrét céljai, legyenek tervei, stratégiája arra, hogyan váljon erős országgá, amelyet a többiek tisztelnek - tette hozzá.
   
Az ez ellen szóló érveket az előző kormányzat szellemesen meg is tudta fogalmazni: "merjünk kicsik lenni" - idézte fel.
   
A legjobbnak azt nevezte, ha Magyarország nem valamelyik másik hatalom legjobb tanítványa akar lenni, hanem önmaga mestere.
   
A radikális álláspontot taktikai szempontból azért nevezte szükségesnek, hogy legyen miből engedni. Ennek az álláspontnak a stratégiai oldaláról azt mondta, a radikális a magyar nyelvben azt jelenti, hogy gyökeres, azaz valaminek a lényegét megragadó álláspontot kell képviselni.
   
Példaként kiemelte, hogy a magyarok nem vitatkoznak azon, milyen mechanizmussal kellene elosztani és integrálni a migránsokat, mert ezek technikai, nem lényegi kérdések. A lényegi kérdés egy magyar számára az, vajon jó dolog-e egyáltalán a migráció, miközben a nyugatiak vitái sosem mennek el idáig.
   
Közölte, minden híresztelés ellenére az a magyar külpolitikai gyakorlat, hogy "lényegretörően tesszük fel a kérdéseket", nem rontja, hanem emeli Magyarország presztízsét. Az ugyanis, hogy mások nem így beszélnek, nem jelenti azt, hogy őket ne foglalkoztatnák ezek a kérdések - jegyezte meg.
   
Az a körülmény, hogy mi képesek vagyunk nemcsak lényegretörően elmondani az álláspontunkat, de aztán intellektuálisan és politikai értelemben is megvédeni, sőt aztán is harcolni érte, egyfajta védjeggyé válik, tulajdonképpen ez a "magyar soft power". Ennek segítségével tudunk koalícióra lépni azokkal, akik nem tudják ugyanazt mondani, mint mi, de a céljaink egybeesnek azzal, amiről mi beszélünk - tette hozzá.
   
Elterjedt vélekedés, hogy a radikális lényeglátás nem presztízshez, hanem elszigeteltséghez vezet, ez a gondolat azonban nem találkozik a tapasztalataival - hangsúlyozta, hozzátéve: évszázados távlatban nem volt olyan aktív és kiterjedt a magyar külpolitika, mint az elmúlt években.
   
Intenzív nyugati kapcsolatrendszer, "dübörgő keleti és déli nyitás", gyorsaság, akcióképesség, kereskedés, beruházások és konnektivitás, ezt hozza magával mindez, és nem elszigeteltséget - közölte.
   
Orbán Viktor hangsúlyozta: a nemzetiérdek-alapú külpolitika egyesíti az idealizmus és a realizmus legjobb elemeit. A nemzeti szó ebben a szókapcsolatban az idealista elemre utal, hiszen a nemzet elsősorban egy eszme. Az érdek szó pedig maga a realizmus, a szükséges, hasznos és praktikus dolgok gyűjtőneve - fejtette ki.
   
Úgy fogalmazott: a nemzetiérdek-alapú külpolitika legfontosabb feladata, hogy minden helyzetben definiálja, mi a nemzeti érdek, és ennek alapján cselekedjen. Az ilyen külpolitika rendelkezik szellemi tartalommal, magában hordoz elveket és értékeket is, de folyamatos rugalmas alkalmazkodásra kényszeríti alkalmazóját - foglalta össze.
   
Kijelentette: a kiterjedt, minden irányban nyitott kapcsolatrendszer, az okosan felhasznált "soft power" eszközök arzenáljában hisz, ebben rejlik a magyar külpolitika igazi ereje, és ebben az intellektuális feladatban számít leginkább az MKI segítségére.
   
Ahogy Magyarország külkapcsolatai egyre szerteágazóbbá válnak, egyre nagyobb szükség van arra, hogy az értelmező, nemzeti érdeket definiáló döntés-előkészítő munkát a magyar külpolitikai gondolkodás legfelkészültebb szakemberei végezzék - emelte ki.
   
Az MKI-ről mint különleges szellemi osztagról beszélt, amely a jövőben a Miniszterelnöki Kabinetirodán és a kormányfő politikai igazgatóján keresztül segíti a kormány és a miniszterelnök munkáját.

MTI
  • Az európai emberek nem kérnek a migránsinvázióból
    Bakondi György szerint komoly fenyegetést jelent az illegális migráció az európai emberek mindennapjaira. Azok a lépések, amelyeket a magyar kormány megtett ezen a területen, továbbra is a magyar emberek többségének a támogatását, "pártszimpátián túlnyúló" támogatását élvezik.
  • Női öttusacsapatunk sikere
    A magyar trió a hazaiak harmadik érmét szerezte az Eb-n. Hétfőn második lett férfi váltóban Koleszár Mihály és Bereczki Richárd, illetve harmadik női váltóban az olimpiára készülő Guzi Blanka Eszes Noémival.
  • Hadseregünk védi a társadalmat
    Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese arról beszélt, hogy "az általunk ismert világ átalakulóban van, nemzetek feszülnek egymásnak, és egy hajszál választ el minket egy olyan időszaktól, amelyre már emberöltők óta nem volt példa". Ezért "hazáknak erős, a kor kihívásainak megfelelő hadseregre van szüksége Magyarország és a magyar emberek biztonságának garantálása érdekében".
  • Orbán Viktor elérte: a béke került a középpontba
    Az uniót felkészületlenül érte az akció. Felbolydult méhkasként viselkednek a vezetői. Mit keres Orbán Zelenszkijnél és Putyinnál? A narcisztikus sértettség is közrejátszik a viselkedésükben, hiszen bármelyik uniós politikus szívesen elhaladt volna a kamerák előtt a vörös szőnyegen – leplezte le a szélsőséget a svájci főszerkesztő.
  • Macron kiállt Orbán Viktor békemissziója mellett
    Macron arról is beszélt, hogy találkozott Orbánnal, és továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az államoknak megvan a joguk a saját szuverenitásukhoz és ahhoz, hogy diplomáciai kapcsolataikat függetlenül intézzék.
  • Százszázalékos a foglalkoztatottság a börtönökben
    Rétvári Bence emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010-ben azt a cél tűzte ki, hogy mindenki, aki börtönben van és munkaképes, dolgozzon. Ennek két fontos célja van: egyrészt a rabok hozzájárulnak a saját fogva tartásuk költségeihez, másrészt segítik őket a társadalomba való visszailleszkedésben különféle szakmák elsajátításával és a munka világának megismertetésével.
  • A brüsszeli szélsőség hadat üzent a békemissziónak
    A brüsszeli korrupt szélsőséget a háborúban tette érdekeltté az atlanti tengely. Ezért a harácsolásukat nehezítő Orbán-i békemisszió ellen dühödten szitkozódnak.
  • Orbán Viktor Trumppal tárgyalt a béke lehetőségeiről
    A floridai Mar-a-Lago-ban lezajlott megbeszélésen a béke lehetőségeiről volt szó - áll a közleményben.
  • A férfiasság értéke fényben a Palotajátékokon
    A valódi európai értékek emelkedtek fénybe a 39. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok első két napján. A férfiasság és a nemes nőiesség szépsége a harmadik napon, vasárnap is élményt ad a Visegrádra látogatóknak.
  • Postásainkat (is) védjük meg a bűnözők ellen
    A postásokat ért atrocitásokat sorolva többi között kiemelte, hogy az egyik kézbesítőt gumilövedékkel lőtték meg, volt olyan eset is, amikor egy kézbesítőt többen is körbevettek, és több mint egy órán keresztül nem engedtek tovább.
MTI Hírfelhasználó