Egy nemzet legféltettebb kincse a szuverenitása
Az államtitkár a "Ha beszél róla, vissza kerül a táborba..." címmel megrendezett jubileumi, 25. Gellért-konferencián a legnagyobb hibának, bűnnek nevezte, ha valaki ezt a szuverenitást átengedi másnak készpénzért, akár dollárért, akár eurórért teszi ezt.
2023. november 29. 17:00

Rétvári Bence – archív/MTI/Lakatos Péter

Egy nemzet legféltettebb kincse a szuverenitása, amelynek elvesztése vagy csökkenése mindig magával hozta az emberek szabadságának csökkenését - hangsúlyozta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten.

A parlamenti államtitkár a "Ha beszél róla, vissza kerül a táborba..." címmel megrendezett jubileumi, 25. Gellért-konferencián a legnagyobb hibának, bűnnek nevezte, ha valaki ezt a szuverenitást átengedi másnak készpénzért, akár dollárért, akár eurórért teszi ezt.
   

A 20. század arra tanít, hogy abból jól nem jártunk, ha mások szóltak bele Magyarország irányításába - rögzítette.
   
Rámutatott: ma is láthatjuk, hogyan akarnak beleszólni a hazánk szuverenitását érintő kérdésekbe, abba, hogy milyen népesség éljen itt, a gyerekeket hogyan neveljék, vagy, hogy egy háborúba akarunk-e fegyvert küldeni vagy sem.
   
Magyarország szuverenitása a magyar embereket illeti, azt tőlünk nem veheti el senki - jelentette ki a parlamenti államtitkár.
   
Visszatekintve az elmúlt évtizedekre kifejtette: Magyarországra külföldről szabadságot nem igazán hoztak a 20. században, elnyomást, alávetést, jogfosztást annál inkább. Mindennek előbb barna színezete volt, aztán vörös, de minden esetben, ami az emberek szabadságát csökkentette, az mindig együtt járt az ország szuverenitásának a csökkentésével - fogalmazott.
   
Kifejtette: ha nagyobb volt Magyarország függetlensége, az emberek is szabadabban éltek, ha a szuverenitásából elvettek, akkor az emberek szabadságából is elvettek.
   
Felidézte, amikor a kommunisták letarolták Magyarországot s a kékcédulással választással, megfélemlítéssel, csalásokkal, a média és a titkosszolgálatok "leuralásával" hatalomba kerültek, majd egy külföldi birodalom kiszolgálójává tették Magyarországot. Szinte abban a pillanatban a szabadságjogokat is úgy megnyirbálták, hogy őszintén már beszélni sem mertek az emberek. Hasonló történt a német befolyás idején is - mutatott rá.
   
Amikor Magyarország függetlensége, szuverenitása nőtt a rendszerváltozás idején és a szovjet birodalom meggyengült, befolyását a közép-európai régióban és Magyarországon sem tudta fenntartani, akkor az emberek szabadsága is növekedni tudott - mutatott rá.
   
A magyar történelmen végigtekintve nem volt arra példa, hogy a szuverenitás és az emberek szabadsága ne kéz a kézben jártak volna. Nem volt olyan, hogy amikor csökkent Magyarország függetlensége, az emberek szabadabban éltek volna és fordítva - összegzett, kiemelve: a nagyobb szabadság nagyobb jólétet is eredményezett.
   
Rétvári Bence a kommunista diktatúra áldozatainak emléket állító rendszeresen rendezett tanácskozásokat egyfajta élő lelkiismeretként jellemezte, kiemelve: ha a nemzet elfelejti történelmének bármely részét, akkor a tanulságokat, az élettapasztalatokat felejti el. A konferenciák résztvevői sokszor személyesen vagy családtagjaik révén is érintettek - jegyezte meg.
   
Kitért arra, hogy 700-800 ezer embert hurcoltak el malenkij robotra vagy a Gulágra, közülük 300 ezren soha nem tértek vissza. Mintegy egymillió ember ellen indult büntetőeljárás és háromszázezret elítéltek, 1200 embert kivégeztek a kommunista diktatúra alatt 1945-88 között - ismertette.
   
Ha megnézik a különböző birodalmak gondolkodását, egyvalami köti őket össze: tagadták Istent, a családot, a nemzetet, a hagyományt és a nemzetek szuverenitását. Vallották, hogy a nemzetek szuverenitását alá kell rendelni a nemzetközi ideológiának, mert fontosabb, mint a nemzetek függetlensége és történelme - mutatott rá.
   
Összekötötte őket az is - folytatta -, hogy az erőszakot teljesen legitimnek tartották a saját céljaik elérése érdekében.
   
A parlamenti államtitkár a jövő miatt is fontosnak tartotta ezeket a konferenciákat. Azt mondta, ha elfelejtenék a történelmi, sorsdöntő pillanatokat, azt, hogy mi volt az a rossz döntés, ami Magyarországot, a magyar embereket egy diktatúra "ölelésébe" sodorta, akkor a jövőt tennék kockára.
 

MTI
  • A szolnoki csata 175. évfordulója
    Az 1849-es csatára emlékezve 28. alkalommal rendezi meg az eseményt Szolnok önkormányzatának megbízásából a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ - tájékoztattak.
  • A Trianon utáni ötödik nemzedék
    Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban tartott eseményen rendhagyó módon tartott köszöntőt, tekintettel arra, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter betegsége miatt nem jöhetett el, így az államtitkár tolmácsolta a tárcavezető gondolatait.
  • Hazánk a fő kontinensen: Eurázsiában
    Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Iskola tanára hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy a nyugati politikai elit a zöld ideológia alapján a kapcsolatépítés helyett a keleti kapcsolatok elvágásán dolgozik, miközben a magyar kormány az "irígy és rosszalló" nyugati pillantások ellenére a keleti és a kínai kapcsolatok ápolásával csak azt teszi, amit a nyugati nagyvállalatok egy része is tett a múltban.
  • Új Gripenekkel erősödik seregünk
    A miniszterelnök kiemelte, létrejött egy megállapodás arról, hogy egy mesterségesintelligencia-fókuszú kiválósági központot fog nyitni a Saab és a Védelmi Innovációs Kutatóintézet, megkezdődik az együttműködés a kutatás-fejlesztés területén is.
  • Orbán Viktor fogadta a svéd miniszterelnököt
    Hosszas előkészítés kellett a skandináv politikus Budapestre utazásához, ennek időzítése megfelel a magyar várakozásoknak.
  • Hazai klubfutball: közepes alatt
    Ma a magyar bajnokságot az a Paks vezeti, amely magyar edzővel és magyar játékosokkal küzd. Tudjuk azonban, hogy BL-csoportkörbe jutást ettől a gárdától nem várhatunk. Márpedig a hazai klubfutballnak a BL-ben a helye: a csoportkörnél magasabb szinten.
  • Brüsszelben "kapuzárási pánik" van
    Orbán Viktor kitért arra, hogy Brüsszelben "kapuzárási pánik" van, az Európai Parlament mandátuma ugyanis júniusban lejár. Ezért "a végén egy utolsó körre beneveznek a derék brüsszeli urak", így előkerült az LMBTQ, a migráció és a háború kérdése - jegyezte meg.
  • Rendőreink eredményesen küzdenek a drogmaffiák ellen
    Rétvári Bence arról beszélt: a kábítószer-kereskedelem is "átköltözött az internetre", legtöbbször már nincs személyes találkozás a díler és a kábítószerfüggő között, hanem csomagküldő szolgálatokkal, drónokkal csempészik drogot, amiért a vevők gyakran kriptovalutával fizetnek. A kábítószer-kereskedők és -vásárlók titkosított csatornákon kommunikálnak egymással különböző chatprogramokon.
  • Ez egyenlő a kulturális rémuralommal
    A brüsszeli gyáva árulókat, akik az európai nemzetek ellen hoznak törvényeket, el kell takarítani az útból. Minél előbb, annál jobb. Nem hiszem, hogy odáig el mernének menni, ahová annak idején a szovjetek, ezek inkább a belső erőszakot próbálják meg érvényesíteni: megosztani a társadalmakat, majdanokat szervezni – részletezi Kövesdi Károly.
  • A KDNP támogatja Sulyok Tamás államfővé választását
    A bizalom megvan iránta, biztos vagyok benne, hogy jó köztársasági elnök lesz - hangoztatta a frakcióvezető, megjegyezve, hogy reményei szerint az új köztársasági elnök mielőbb megkezdheti munkáját.
MTI Hírfelhasználó