Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (b) és Tao Kung kínai nagykövet az Egy övezet, egy út kezdeményezés tizedik évfordulója alkalmából szervezett szakmai konferencián az MNB székházában, Budapesten 2023. szeptember 25-én. A tanácskozást a jegybank és a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetsége szervezte. MTI/Hegedüs Róbert
Az Egy övezet, egy út (BRI) kezdeményezés elindításának első tíz éve egyértelmű siker - erről beszélt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn Budapesten, az MNB és a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének közös, Egy övezet, egy út kezdeményezés tizedik évfordulója alkalmából szervezett szakmai konferencián.
Nyitóbeszédében a jegybankelnök elmondta, hogy a 2010-ben Orbán Viktor pekingi látogatása után elindult keleti nyitás nagyon jól illeszkedett Hszi Csin-ping kínai elnök által 2013-ban indított kezdeményezéshez, amelyhez Magyarország az uniós országok közül 2015-ben elsőként csatlakozott.
Az első tíz év jó alapnak bizonyult, sok országnak a program lehetőséget adott infrastruktúrájának - utak, vasútvonalak és kikötők - kiépítéshez - jelentette ki.
Kína ötezer év civilizációs bölcsességével rendelkezik, és 100 éves tervekkel dolgozik - mondta a jegybankelnök. Az elmúlt száz évben nem csupán egy működő államot teremtett, hanem civilizációs ugrást hajtott végre. 1949 óta 800 millió embert emelt ki a mélyszegénységből és 450-500 milliós középosztályt épített, amelyre korábban az emberiség történelmében nem volt példa.
A magyar-kínai gazdasági és pénzügyi kapcsolatokra kitérve kifejtette: Európában az MNB elsőként kötött swapline megállapodást a kínai központi bankkal (PBOC) 2013-ban, amelyet évről évre folyamatosan megújítanak. 2015-ben az MNB megállapodást kötött a renminbi (RMB) elszámolási mechanizmus kialakításáról.
Matolcsy György hozzátette: nagyon büszkék arra, hogy 2015-ben a renminbi (RMB) kezdeményezéssel azt javasolták a világnak, hogy éljen a renminbi világvalutává válásának lehetőségével. Az egypólusú világnak lassan vége, és egy olyan multipoláris világrend felé haladunk, amely több globális pénzzel rendelkezik - mutatott rá.
Az elnök kiemelte: Magyarország az Európai Unióban elsőként és egyedüliként komolyan gondolja az eurázsiai nyitást, minden évben a jegybank globális konferenciát rendez a témában.
Az MNB vezetője méltatta a Fudan egyetemmel való együttműködést, az oktatási kapcsolatokat. Beszéde végén az együttműködés fontosságát emelte ki, amely szerint az elmúlt tíz év mindenkit meggyőzött arról, hogy Kínának és Európának érdemes nagyon szorosan együttműködnie.
"Hiszünk a párbeszédben, kölcsönös tiszteleten alapuló barátságot érzünk egymás iránt. Ez olyan szellemi kulturális infrastruktúra, amely a következő száz évnek is jó szolgálatot tesz" - húzta alá.
Mi magyarok, amit tudunk, megteszünk, hogy ne egy hidegháború által szétválasztott kettős világrendszer jöjjön létre, hanem olyan, amely békében és biztonságban képes együttműködni - fogalmazott Matolcsy György.
A konferencia megnyitóján bemutatott prezentáció szerint a földrészeken átívelő infrastrukturális, gazdasági, pénzügyi együttműködéshez 32 nemzetközi szervezet csatlakozott. Az Egy övezet, egy út programban részt vevő országok száma 150, amely a világ lakosságának 75 százalékát és a teljes globális GDP közel 40 százalékát fedi le. Az elmúlt tíz évben a kezdeményezés keretében több mint ezer milliárd dollár értékű infrastrukturális beruházás valósult meg.
-
Konferencia-liga - Az utolsó pillanatban győzött a Fradi
Az első félidőben dekoncentráltan játszott a Fradi, rengeteg labdaleadás mutatta, hogy az FTC alkalmatlan a komoly nemzetközi teljesítményre. A második félidőben egy összeszedettebb Fradit láttunk, amely a fiatal ellenfél ellen kínkeservesen kiharcolta a győzelet. -
Százéves a magyar rádiózás
A magyar rádiózás napja december 1., 1925-ben ezen a napon indult el a rendszeres rádióadás Magyarországon. Az első kísérleti adásokat már 1923-ben megkezdte az Antenna Hungária "elődje", a Magyar Királyi Posta, így idén százéves a magyar rádiózás. -
Az élhető vidék lehetősége bontakozik ki
Harrach Péter a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma által rendezett Élhető vidék című rendezvényen úgy fogalmazott, a vidéki ember életformája, gondolkodása - természetközeliségéből fakadóan - más, mint a városi ember világa, a vidéki embert élhető világ veszi körül. -
Hazánk nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását
Semmilyen hatástanulmány nem készült arról, hogy milyen hatással lenne Ukrajna csatlakozása az Európai Unió egészére. -
A Nyugat hibrid háborút folytat Oroszország ellen
Szergej Lavrov kijelentése válasz lehetett Helga Schmid EBESZ-főtitkár azon nyilatkozatára, amely szerint a szervezet komoly finanszírozási gondokkal küzd, és ilyen körülmények között szinte lehetetlen fenntartani. -
A klímavallás templomai
A szélerőművek telepítése két – Brüsszel és a mögötte lévő, sötétzöld erők által vallott – hittételen alapszik: az egyik, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység szén-dioxid-kibocsátása okozza, a másik, hogy a mai ipari korszak energiaigényét ki lehet elégíteni nap- és szélerőművekkel – foglalja össze Lóránt Károly. -
Az iszlám tömegek a keresztény civilizációt veszélyeztetik
Semjén Zsolt a videóban arról beszélt, hogy a keresztény civilizációt kell védeni. "A szabad akarat védelmét, a nők tiszteletének a védelmét, amit bizony a saría támad, és hogy ha iszlám tömegek jönnek Európába és Magyarországra, akkor a keresztény civilizáció kerül veszélybe." -
A szuverenitás megőrzendő kincsünk
Simicskó István a nemzeti konzultációt és a szuverenitásvédelmet érintő fórumot megelőző sajtótájékoztatón jelezte: azért tart tizenharmadik alkalommal is nemzeti konzultációt a kormány, hogy nemzeti sorskérdések eldöntésében megismerje az emberek véleményét. -
Stankovic: szükség lesz a gyilkos ösztönre
Tudjuk, hogy van olyan forgatókönyv, amelyben a gólkülönbség lehet a mérleg nyelve ebben a csoportban, ezért fontos, hogy minél nagyobb különbséggel nyerjünk – rögzítette Stankovic. -
Egy nemzet legféltettebb kincse a szuverenitása
Az államtitkár a "Ha beszél róla, vissza kerül a táborba..." címmel megrendezett jubileumi, 25. Gellért-konferencián a legnagyobb hibának, bűnnek nevezte, ha valaki ezt a szuverenitást átengedi másnak készpénzért, akár dollárért, akár eurórért teszi ezt.
