A Sándor-palota által közreadott képen Novák Katalin köztársasági elnök felszólal az ENSZ Közgyűlése 78. ülésszakának általános vitájában a világszervezet New York-i székházában 2023. szeptember 19-én. MTI/Sándor-palota
"A békének nincs alternatívája" - hangsúlyozta az államfő, és megállapította: "Ez a háború, minket, magyarokat közvetlenül is érint. Nem egyszerűen a szomszédunkban van, hanem Ukrajna területén élő magyar apák és fiúk is adják életüket a lövészárokban."
"Ezért békét akarunk. Hazánkban, Ukrajnában, Európában, a világban. Békét és az abból fakadó biztonságot" - hangsúlyozta Novák Katalin magyar köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlés 78. ülésszakának általános vitájában kedden New Yorkban elmondott felszólalásában.
Az államfő megállapította: "tudjuk, a béke csak akkor kerül reális közelségbe, ha legalább az egyik fél elérkezettnek látja az idejét a tárgyalásoknak". - "Nem dönthetünk az ukránok helyett arról, hogy mennyi áldozatot készek vállalni, de kötelességünk képviselni saját nemzetünk béke iránti vágyát" - mondta Novák Katalin felszólalásában, amelyet mintegy 15 perccel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszéde után mondott el.
A köztársasági elnök a magyar delegáció vezetőjeként hangsúlyozta, hogy Magyarország világosan és egyértelműen elítéli a nemzetközi jog megsértését, egy másik állam megtámadását. "Oroszország Ukrajna elleni agressziója hatalmas szenvedést és pusztítást okozva romba döntötte Európa addig békés életét" - fogalmazott. Magyarország az áldozatok mellett és a további eszkaláció ellen van, ezért is nyújt méretén és erején felül humanitárius segítséget Ukrajnának és a háború elől menekülőknek - tette hozzá Novák Katalin.
Magyarország kiáll Ukrajna területi integritásáért és függetlenségéért, valamint megérti Ukrajna arra irányuló szándékát, hogy az európai országok közösségéhez szeretne tartozni, ezért elvárja mindazon értékek képviseletét, amelyek az európai közösséget jellemzik - hangsúlyozta az államfő.
Kijelentette, hogy a háború okozta szenvedés elsősorban a családokat érinti, és mivel az ukrán elnök meghívására a háború kitörése óta kétszer is ellátogatott Kijevbe, személyesen látta, hogy mit élnek át a családok, ha megtörik a béke.
A magyar köztársasági elnök beszélt a világ előtt álló demográfiai kihívásokról. Úgy vélte, hogy ha a népesedési problémákkal nem foglalkozik a világ, akkor azok már a közeljövőben felmérhetetlen hatással lesznek a gazdaságra, a társadalomra, a biztonságra.
Felhívta a figyelmet arra, hogy néhány napja fejeződött be az ötödik Budapesti Demográfiai Csúcs, "a demográfiai kérdések legjelentősebb nemzetközi fóruma", amely idén 5 kontinens 60 országából érkező állami vezetők, gondolkodók és szakértők részvételével zajlott, és üzenete az volt, hogy a családpárti erők kiállnak értékeik és érdekeik mellett.
Ha nincs gyermek, nincs jövő, "mi értelme van vigyáznunk a Földre, ha nincsenek gyerekeink, unokáink, akiknek továbbadhatjuk?" - tette fel a kérdést, és hangsúlyozta, hogy a magyarok a demográfiai válságra a megoldást a családok megerősítésében és támogatásában látják.
Magyarország megvédi a szülők szabadságát, és határozottan kiáll amellett, hogy a gyermeknevelés joga nem az államé, nem is az NGO-ké, nem a média- és tudatiparé, hanem a szülőké - szögezte le.
Az, aki gyermeket vállalt, bármikor kész megharcolni azért, hogy a gyermeke békében és szabadságban élhessen - hangsúlyozta. Magyarország felismerte, hogy a család a biztonság záloga, az erős, egységes és egészséges család garancia a biztonságra - fogalmazott Novák Katalin az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában.
-
A mai neoliberálisok gyökerei olyanok, mint a tájidegen növényekéi, vagy elszáradnak, vagy invazív módon – a természet törvényei szerint – igyekeznek kiszorítani az őshonos, egészséges fajtákat – elemez Kövesdi Károly.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Egy héttel ezelőtt a keleti világnak volt egy csúcstalálkozója Kazanyban, ahol a BRICS-nek nevezett országok (Kína, Oroszország, India, Brazília, Dél-Afrika) gyűltek össze, kibővülve további államokkal. Összejöttek a keletiek, és eldöntötték, hogy mit csinálnak, jövő héten Magyarországon pedig összejönnek a nyugatiak - szólt az EPC-csúcsról.
-
Idén első alkalommal a programsorozat keretében bemutatkoznak az Akadémia úgynevezett zászlóshajó programjai is, így az érdeklődők megismerhetik a Lendület Program, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj által támogatott kutatások, valamint az MTA nemzeti kutatási programjainak eredményeit.
-
1990-ben szólólemeze jelent meg Lökd ide a...! Kocsmadalok címmel. Zenei rendezőként számos színpadi produkcióban és lemezen működött közre, például az idén negyvenéves István, a király című rockopera kétmillió példányban eladott eredeti hanganyagán.
-
És én ahhoz szoktam hozzá, hogy a hatalom mindig velem szemben van. A kommunista média, a kommunista párt, aztán később a választásokat követően a kommunistákból liberálisok lettek.
-
Soltész Miklós kiemelte, hogy azért támogatja a kormány a templomok felújítását, mert ha "elengedjük templomainkat, azok kiüresednek, és kiüresedő templomokkal nem lesz erő az ateistákkal szembeni küzdelemben". A küzdelmet a keresztény embereknek folytatniuk kell, ha nem szeretnének úgy járni, mint Nyugat-Európában, ahol bezárják, átalakítják a templomokat – fogalmazott.
-
A hatóságok több mint 50 embert vettek őrizetbe, mert üzleteket fosztogattak a különböző településeken.
-
III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.
-