Az EU-központ gólemként a tagállamok ellen fordul
Kövér László meggyőződése, azzal, hogy két hagyományosan semleges ország, Finnország és Svédország adja fel a pozícióját, és csatlakozik az észak-atlanti katonai szövetséghez, ez valójában nem erősíti, hanem gyengíti Európa biztonságát.
2023. szeptember 7. 07:50

Kövér László – mandiner/Ficsor Márton 

Exkluzív interjút adott Kövér László a Mandinernek, melyben szó esik az ukrajnai háborúról, Svédország NATO-csatlakozásáról, visszatartott uniós pénzekről, a közelgő EP választásról, de előkerül David Pressman és a képesség nélküli hazai ellenzék is.

Svédország NATO-csatlakozásáról szólva Kövér László elmondta, a kormány és Novák Katalin köztársasági elnök is egyértelművé tette, hogy támogatja a csatlakozást, noha sokan látják úgy a frakcióban, beleértve ő magát is, hogy érdemes lenne várni még a döntéssel.

„Svédország az élen járt, amikor Magyarország támadásáról volt szó, s azóta sem érzékelem a gesztusokat, amik igazolnák, hogy ha a jóváhagyásunkkal belépnének a NATO-ba, onnantól valóban egyenjogú szövetségesként tekintenének ránk, nem pedig mint csicskásra” – fogalmazott a házelnök.

A nagyobb baj szerinte ugyanakkor az, hogy a svédek reménybeli NATO-csatlakozása egyáltalán nem tűnik átgondoltnak biztonságpolitikai aspektusból.

Kövér László meggyőződése, azzal, hogy két hagyományosan semleges ország, Finnország és Svédország adja fel a pozícióját, és csatlakozik az észak-atlanti katonai szövetséghez, ez valójában nem erősíti, hanem gyengíti Európa biztonságát.

„Mert növeli a szó szoros és áttételes értelmében vett érintkezési felületet Oroszország és a NATO között, ami még a svéd és a finn emberek érdekeit sem szolgálja” – érvel a házelnök.

Arra a felvetésre, hogy a magyarok Ankarától teszik-a függővé a döntésüket, Kövér László leszögezte: „Nem a törökökre várunk. Egy szuverén ország szuverén parlamentje fog dönteni akkor, amikor elérkezettnek látja az idejét” – fogalmazott.

Brüsszeli csörték

A Brüsszellel fennálló viták és a továbbra is visszatartott uniós pénzek kapcsán Kövér László nyomatékosította: Brüsszel kommunikációjának semmi köze a valósághoz. Ez egy hibrid háború, amit a brüsszeli globalisták folytatnak a szuverenitását védő Magyarország és Lengyelország ellen, vélekedik a házelnök.

„A források visszatartásával be akarnak avatkozni a politikai folyamatokba, és még azt is elvárnák, hogy ezért mi szégyelljük magunkat” – mondja Kövér László.

A házelnök Varga Judithoz és Gulyás Gergelyhez képest kevésbé megengedő, ami a magyar kormány válaszlépéseit illeti: „Az én ízlésem szerint a kormány még többet is tett az uniós forrásokért, mint amit a magyar alkotmányosság becsületének sérelme nélkül lehetett volna” – fogalmaz.

Noha a fideszes politikus nem hagy kétséget afelől, hogy az Európai Unió még ebben a pillanatban is a magyar nemzeti érdekek legjobb érvényesítési kerete, lesújtó véleménnyel van az unió jelenlegi állapotáról. „Európát megbénítja, hogy az eredetileg az együttműködés biztosítására létrehozott intézményrendszer egyfajta gólemként gazdái, a tagállamok ellen fordult.”

Hozzáfűzi: az EU vezetői minden, a közös kasszába befizetett pénzt Ukrajna – úgymond – újjáépítésére, illetve Brüsszel saját bürokratikus rendszerének tovább építésére fordítaná.

Pressman rúgásai

David Pressman neve is előkerül az interjúban, akivel kapcsolatban Kövér László mindenekelőtt megjegyzi: „Másoktól hallom, hogy David Pressman az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, de a tevékenysége alapján ez eddig nem derült ki számomra”

Leszögezi: nem tekintjük normális működésnek, hogy az Egyesült Államok kormányzata megengedi magának, hogy a nagykövetén keresztül napi szinten rugdosson bele egy szövetségesébe.”

Mindazonáltal tisztázza: a magyar–amerikai kormányzati kapcsolatok ugyan mélyponton vannak, de a védelmi-katonai együttműködés terén NATO-tagként tesszük a dolgunkat. „Nem emlékszem, hogy egyetlen hivatalos amerikai nyilatkozó is azzal vádolt volna bennünket, hogy Magyarország nem teljesíti a szövetségből fakadó kötelezettségeit, a világ bármely pontján levő akciókat ideértve.”

Donald Trump idejére visszatekintve a házelnök elmondja, amikor ő volt az USA elnöke, a politikai kapcsolatok talán minden korábbinál jobbak voltak. „Abban bízunk, előbb-utóbb ismét változás történik a washingtoni adminisztrációban, s a dolgok visszazökkennek a normális kerékvágásba.”

Élet a Néppárt után

A közelgő EP választásokra rátérve arra a kérdésre, hogy elégedett-e a Fidesz új pártcsaládjával, az Európai Konzervatívok és Reformisták frakcióval, így válaszol:„Azzal lennék elégedett, ha a Fidesz visszatérhetne abba az Európai Néppártba, amelyhez a belépéskor csatlakozott” – ami persze lehetetlen, teszi hozzá.

Mi ma is ott vagyunk, ahol tíz vagy húsz évvel ezelőtt voltunk, vélekedik Kövér László, és úgy látja, jobboldali fordulat nem lehetséges mindaddig, amíg az Európai Néppártban és annak meghatározó tagpártjaiban – elsősorban a CDU–CSU-ban – nem fordulnak legalább 90 fokot visszafelé.

A beszélgetés a hazai ellenzék teljesítményének értékelésével zárul, akikről szólva Kövér László képesség nélküli futóbolondokról beszél, akikre még a biciklijét sem bízná, nemhogy az elektromos rollerét.

mandiner.hu
  • Konferencia-liga - Az utolsó pillanatban győzött a Fradi
    Az első félidőben dekoncentráltan játszott a Fradi, rengeteg labdaleadás mutatta, hogy az FTC alkalmatlan a komoly nemzetközi teljesítményre. A második félidőben egy összeszedettebb Fradit láttunk, amely a fiatal ellenfél ellen kínkeservesen kiharcolta a győzelet.
  • Százéves a magyar rádiózás
    A magyar rádiózás napja december 1., 1925-ben ezen a napon indult el a rendszeres rádióadás Magyarországon. Az első kísérleti adásokat már 1923-ben megkezdte az Antenna Hungária "elődje", a Magyar Királyi Posta, így idén százéves a magyar rádiózás.
  • Az élhető vidék lehetősége bontakozik ki
    Harrach Péter a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma által rendezett Élhető vidék című rendezvényen úgy fogalmazott, a vidéki ember életformája, gondolkodása - természetközeliségéből fakadóan - más, mint a városi ember világa, a vidéki embert élhető világ veszi körül.
  • Hazánk nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását
    Semmilyen hatástanulmány nem készült arról, hogy milyen hatással lenne Ukrajna csatlakozása az Európai Unió egészére.
  • A Nyugat hibrid háborút folytat Oroszország ellen
    Szergej Lavrov kijelentése válasz lehetett Helga Schmid EBESZ-főtitkár azon nyilatkozatára, amely szerint a szervezet komoly finanszírozási gondokkal küzd, és ilyen körülmények között szinte lehetetlen fenntartani.
  • A klímavallás templomai
    A szélerőművek telepítése két – Brüsszel és a mögötte lévő, sötétzöld erők által vallott – hittételen alapszik: az egyik, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység szén-dioxid-kibocsátása okozza, a másik, hogy a mai ipari korszak energiaigényét ki lehet elégíteni nap- és szélerőművekkel – foglalja össze Lóránt Károly.
  • Az iszlám tömegek a keresztény civilizációt veszélyeztetik
    Semjén Zsolt a videóban arról beszélt, hogy a keresztény civilizációt kell védeni. "A szabad akarat védelmét, a nők tiszteletének a védelmét, amit bizony a saría támad, és hogy ha iszlám tömegek jönnek Európába és Magyarországra, akkor a keresztény civilizáció kerül veszélybe."
  • A szuverenitás megőrzendő kincsünk
    Simicskó István a nemzeti konzultációt és a szuverenitásvédelmet érintő fórumot megelőző sajtótájékoztatón jelezte: azért tart tizenharmadik alkalommal is nemzeti konzultációt a kormány, hogy nemzeti sorskérdések eldöntésében megismerje az emberek véleményét.
  • Stankovic: szükség lesz a gyilkos ösztönre
    Tudjuk, hogy van olyan forgatókönyv, amelyben a gólkülönbség lehet a mérleg nyelve ebben a csoportban, ezért fontos, hogy minél nagyobb különbséggel nyerjünk – rögzítette Stankovic.
  • Egy nemzet legféltettebb kincse a szuverenitása
    Az államtitkár a "Ha beszél róla, vissza kerül a táborba..." címmel megrendezett jubileumi, 25. Gellért-konferencián a legnagyobb hibának, bűnnek nevezte, ha valaki ezt a szuverenitást átengedi másnak készpénzért, akár dollárért, akár eurórért teszi ezt.
MTI Hírfelhasználó