Minden eddiginél nagyobb migrációs nyomásra kell készülni
Minden eddiginél nagyobb migrációs nyomással kell majd szembesülnie Európának az ukrajnai háború nyomán előálló globális élelmiszerhiány és a terrorfenyegetések miatt - jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Madridban.
2022. június 30. 19:23

Orbán Viktor kormányfő (k), Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a NATO állam- és kormányfői kétnapos madridi csúcstalálkozójának második napján, 2022. június 30-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A tárcavezető a NATO csúcstalálkozóját követően arról számolt be, hogy az utolsó munkaülésen a déli biztonsági kihívásokkal foglalkoztak, ugyanis az észak-atlanti szövetség "360 fokos" megközelítést alkalmaz, mivel nem csak a keleti irány jelent kockázatokat, sőt éppen a terrorfenyegetés az egyik legnagyobb veszély.
Kiemelte, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet nemrég arra utasította követőit, hogy a most Ukrajnára irányuló nemzetközi figyelmet kihasználva hajtsanak végre merényleteket Európában, és az is látható, hogy az utóbbi napokban súlyos terrorcselekmények történtek Észak-Afrikában és a Távol-Keleten.

Mint mondta, ehhez ráadásul az is hozzájárul, hogy az ukrajnai háború nyomán globális élelmiszerhiány alakulhat ki, így kieshet az ellátás "számos olyan országban akár a Közel-Keleten, akár Észak-Afrikában, akár Afrika délebbi részein, ahol a stabilitás amúgy is pengeélen táncol több esetben".

"Ez a kritikus élelmiszerhiány a szélsőségek és a terrorfenyegetettség megerősödéséhez fog vezetni, amelyek alapvető okai a migrációs folyamatoknak, tehát a nyomás brutális növekedésére számíthatunk az elkövetkezendő időszakban" - mutatott rá.

Szijjártó Péter ezt követően aláhúzta, hogy csak idén eddig már több mint százezer illegális bevándorlót állítottak meg Magyarország déli határán a hatóságok. Majd hozzátette: ezzel párhuzamosan keletről érkeznek az ukrajnai háború elől menekülők, akiket viszont kivétel nélkül beengednek az országba.

Már több mint 800 ezer menekültet beengedtünk Ukrajna felől, ugyanakkor 100 ezer illegális migránst megállítottunk a déli határon, és ezt folytatni is fogjuk - hangsúlyozta.

"Az európai külső határokat erősen kell védenünk, ezt Magyarország megteszi, óriási erőfeszítéseket kell tennünk, óriási erőforrásokat kell mozgósítanunk. Nem nagyon kapunk külső segítséget, de mégis megvédjük a határunkat" - mondta.

A miniszter kijelentette, hogy ezen a téren Magyarország mellett a NATO-nak is van feladata, ugyanis a katonai szervezetnek támogatnia kell a tagállamok külső védelméhez a stabilitásuk megőrzésével hozzájáruló országokat, például Marokkót, Egyiptomot, Jordániát és Libanont.

Végezetül pedig közölte, hogy most Isztambulba utazik Madridból, ahol péntek reggel a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezetőivel fog tárgyalni a paksi bővítésről.

Stoltenberg: a madridi döntések biztosítják, hogy a szövetség tovább őrizze a békét

A madridi NATO-csúcstalálkozón meghozott döntések biztosítják, hogy az észak-atlanti szövetség tovább őrizze a békét területén, és elkerülje a konfliktusokat - hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Madridban, a spanyol fővárosban rendezett kétnapos állam- és kormányfői találkozó eredményeit ismertetve.

"Megállapodtunk a védelmi politikánk alapvető változtatásában. Megállapodtunk abban, hogy Finnország és Svédország csatlakozik a szövetségünkhöz.

Megállapodtunk abban, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, és megállapodtunk abban is, hogy elmélyítjük kapcsolatunkat a csendes-óceáni térségbeli partnereinkkel" - összegezte Jens Stoltenberg.

Záró sajtótájékoztatóján a főtitkár ismét sürgette, hogy Oroszország vessen véget a háborúnak, és vonja ki csapatait Ukrajnából.

Mint mondta, a szövetségesek foglalkoztak azzal is, hogy miként enyhítsék az élelmiszerválságot, hogyan juttassák ki a gabonát Ukrajna területéről földi és vízi úton.

A csúcsértekezlet csütörtöki ülésnapjáról elmondta: áttekintették a terrorizmus elleni harcban elért eredményeket, és megerősítették elkötelezettségüket e küzdelem folytatásához.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szervezet csúcstalálkozójának eredményeit ismertető sajtótájékoztatón Fotó: AFP/Anadolu/Burak Akbulut

"Iraki missziónk segít elkerülni az Iszlám Állam (terrorszervezet) visszatérését" - hangsúlyozta. Elmondta, hogy döntöttek Mauritánia támogatásáról is határbiztonságának fokozása, valamint az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelme érdekében. Emellett határoztak Tunézia és Jordánia segítéséről is.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta: Finnország és Svédország jövő kedden írja alá a NATO-csatlakozás jegyzőkönyvét Brüsszelben.

A házigazda Spanyolország miniszterelnöke a szövetség egységének és összetartásának üzenetét nevezte a legfontosabbnak a madridi csúcstalálkozó eredményei közül . "Megmutattuk az európai és a transzatlanti kötelék erejét, valamint minden meghozott döntésünk a béke és életformánk megőrzésére irányul" - jelentette ki Pedro Sánchez.

A kormányfő bejelentette: a dél-európai ország fokozatosan fogja növelni védelmi kiadásait, és 2029-re teljesíti a NATO azon célkitűzését, hogy a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékét fordítsák erre a célra.

Joe Biden amerikai elnök értékelésében történelminek nevezte a madridi csúcstalálkozót, amely véleménye szerint megerősítette a szövetséget a jövő kihívásaival szemben.

Bejelentette egy mintegy 800 millió dollár értékű, légvédelmi eszközöket és támadófegyvereket is tartalmazó amerikai katonai segély várható elfogadását Kijev számára, hangsúlyozva, hogy készek annyi ideig támogatni Ukrajnát ameddig csak szükséges.

"A háború akár holnap véget érhet, ha Oroszország felhagy irracionális viselkedésével" - fogalmazott a Egyesült Államok elnöke, és Oroszországot tette felelőssé a világban kialakuló élelmiszerválságért.

Pozitívan értékelte a NATO új, tíz évre szóló stratégiai koncepcióját elfogadó csúcstalálkozót Franciaország elnöke is, kiemelve, hogy két, eddig semleges ország NATO-tagságáról döntöttek, amely "a lehetséges legvilágosabb stratégiai üzenet Oroszországgal szemben".

Emmanuel Macron hangsúlyozta: amint a helyzet indokolja és lehetővé teszi a visszatérést a párbeszédhez, kész ismét egyeztetni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mivel Franciaország felelőssége, hogy együttműködjön a sürgős humanitárius kérdésekben.

A francia államfő további katonai támogatást is bejelentett Ukrajna számára: hamarosan újabb hat Caesar önjáró löveget küldenek, ezzel 18-ra emelve számukat.

Olaf Scholz német kancellár arról beszélt a tanácskozás befejezését követően, hogy Moszkva fenyegetést jelent a nemzetközi rendre, de a NATO megfelelően reagált a megváltozott politikai helyzetre.

Mint mondta, az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítéséhez Németország 15 ezer katonával és 60 légi járművel járul hozzá, emellett létrehoznak Rostockban egy parancsnokságot a Balti-tenger védelmére.

Kérdésre válaszolva nevetségesnek nevezte Vlagyimir Putyin állítását, miszerint a NATO birodalmi politikát folytatna. A NATO egy védelmi szövetség nem jelent fenyegetést senki számára - jelentette ki, hozzátéve, hogy épp az orosz elnök az, aki birodalmi politikát folytat szomszédaival szemben.

Boris Johnson brit miniszterelnök Madridban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a nyugati országoknak együtt kell dolgozniuk annak érdekében, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, és a demokráciák győzzenek az értékekről szóló globális vitában.

Ha ezt nem sikerül elérni, az orosz elnök abban a helyzetben lesz, hogy további agressziós cselekményeket kövessen a volt Szovjetunió egykori tagjai ellen - mutatott rá.

Mint mondta, nem minden ország tekinti az orosz inváziót Vlagyimir Putyin felelősségének, ezért le kell bontani azokat a "mítoszokat", melyek a nyugati szankciókat teszik felelősség az élelmiszerválságért, vagy a NATO-t okolják az ukrán konfliktusért.

A brit kormányfő szólt a védelemre fordított kiadások növelésének fontosságáról és bejelentette: országa az évtized végére a GDP 2,5 százalékára növeli az erre fordítandó összeget.

NATO-csúcs Madridban. (Forrás: Facebook/Orbán Viktor)

MTI
  • Még gondolkodik az exelnök
    Mesterházy Attila megtartaná az MSZP nevet és a vörös szegfűt is.
  • Polgári körök, polgári sajtó
    A glaszékesztyűs magyar rendszerváltás és annak következményei (5. rész)
  • A woke imperializmus meleg fogadtatása
    Ha az embereknek meg lehet tiltani, hogy valakit a számukra ismerős néven említsenek, az arra utal, hogy a woke ideológia terjesztői már nem is palástolják autoriter hajlamaikat. Az ilyen gyakorlat a legrosszabb középkori igazságszolgáltatási szokásokra emlékeztet – írja Frank Füredi.
  • A Parlamentben nyílt meg a Kurultaj
    Több mint 20 nemzet képviselőjének jelenlétében a Parlamentben nyílt meg a Bugacon pénteken kezdődő Kurultaj hagyományőrző rendezvény.
  • Orosz forrás: ezres nagyságrendű ukrán veszteség
    Több mint kézezer embert vesztett az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja Szoledar térségében az orosz és a Donyec-medencei szakadár szövetséges erők támadása következtében - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
  • Magyarország barátai és ellenségei
    Magyarország mutat példát, hogy igenis ellent lehet állni a gátlástalan globalista leigázási törekvéseknek. Ez persze egy hosszú, nehéz harc, amelyhez szövetségesek, érdekszövetségesek – akik lehetnek azért barátok is –, szabadságban, szuverén módon, élni akaró nemzetek kellenek. És vannak ilyenek – reméli Somogyi János publicista.
MTI Hírfelhasználó